Ugrás a tartalomra

2011-10-31

1

A földmérést megöli a GPS területmérés?

Kihal a földmérő szakma?
Sok helyen olvasni panaszokat, hogy néhány nem-földmérő alacsony pontosságú GPS készülékkel úgy csinál, mintha “kitűzne”. Ennek az okairól és magáról a jelenségről szól ez a cikk.

Minden áttekintés úgy kezdődik, hogy “már az ókori görögök is…”. Ha a földmérésről írunk helytálló lehet egy ilyen kezdés, de a GPS-ről nem nagyon lehet elképzelni mást, mint egy olyan kezdést, hogy “amikor az első műholdat fellőtték…”. Azaz, ha nagyon tágan nézem, akár még az is mondhatom, hogy az első elektronikai berendezés üzembe helyezésekor már látható volt a trend:). De ez már elég vicces értelmezése lenne a GPS-nek. Mikor kezdődött a térképezés kommercionalizálódása, hogy jutott el ide, ahol most tart?

A Google a konkurensed!

Kezdjük az adatokkal! A Google ráérzett arra, hogy ingyenesnek látszó keresőjével sok információt gyújthat arról, hogy mire kíváncsiak az emberek. A szükséges infrastruktúra, és természetesen a dolgozók, a cég működtetése azonban pénzbe kerül. Mára a Google lett a legismertebb márkanév, alkalmazottai irigylésre méltó juttatásokban részesülnek az álomfizetés mellet, ugyanakkor – egyes becslések szerint – a világ összes számítógépnek 5%-át birtokolja ez a fiatal cég. Miből van erre keret, ha minden ingyen van? Talán a válasz közismert: reklámokból. A reklám, azaz annak olcsón elérhető célzása tartja el a vállalatot. A keresések elemzése során pedig arra fejleszt a cég, amerre pénzt “szagol”. Gyakorlatilag mi írjuk be a keresőbe, hogy mit vásároljon fel a Google!

Térkép, mint helyreklám?

Mivel hamar ráébredtek arra, hogy az emberek nem csak általánosan keresnek, hanem szeretnének helyi megoldásokat találni, felmerült a térképes találatok ötlete. Ehhez a megoldást a Keyhole nevű – akkoriban a saját területén magasan vezető – cég megvásárlása adta. (Azért volt szükséges inkább megvásárolni, mert akkor már a konkurensek A Google-nél előbbre jártak, így olcsóbb volt egy kezdeti előnyt megvenni, mint saját maguknak lefaragni a hátrányt fejlesztéssel.) A Keyhole cég nem kisebb feladatot tűzött ki, minthogy az egész világról műholdfelvételes háttértérkép-alapú, online adattárolású térképnézegető szoftvert adjon az emberiségnek. Az alapverzió ingyenessége mellett a fejlettebb funkciók fizetősek voltak. A felvásárlás után a Google úgy döntött, a terméket továbbfejleszti. Ez lett a Google Earth, azaz a Google Föld. Erre alapozva a böngészőben is megjeleníthető térképet is fejlesztett, Google Maps azaz Google Térképek néven. Számos weboldal használja, ugyanis a mellé adott ingyenes eléréssel a térkép és annak frissítése megoldja az amúgy nehezen kivitelezhető webes térképet. Az utóbbi időkben érhető el a legfrissebb fejlesztésként az utcanézet (StreetView) funkció, amely során egy földi pontból nézhetünk körül egy-egy utcában, akár be is járva azt.
Természetesen a térkép fontosságát mások is felismerték, és konkurensként megjelentek: Talán a legismertebb a Microsoft, mely a Virtual Earth (Virtuális Föld) projekttel, illetve a Bing Maps keresővel nyújtja nagyjából ugyanezt, csak szebben. Az adatminőség tekintetében pedig van ahol jobb, van ahol rosszabb, mint a Google.

Mindezt ingyenesen. Miért is?

Mert rájöttek arra, hogy a térkép az egy olyan információs felület, amely megkerülhetetlen a reklámozásban. Ha egy szükséglet kielégítésére keresek egy megoldást, nem elég, ha tudom hogy 100 km-re van egy szolgáltató. Időben és pénzben jelentősebb több onnan beszerezni a terméket vagy szolgáltatást, mint helyben. Ez a folyamat azonban jobban automatizálható, ha tudja a kereső, hogy hol vagyok. Erre a legegyszerűbb megoldás a GPS és/vagy a telefon adótornyok háromszögelése. Ezért már napjainkban minden újabb telefonban ott lapul a GPS vevő. A legjobb példa erre Androidos készülékek sora, de már nincs olyan gyártó, a Nokiától az Apple-ig, akinek ne lenne GPS-es modellje. A tömeges gyártás hatására ezek a GPS chipek is jóval olcsóbbakká váltak.

A verseny hatására a térképek és a navigáció ingyenessé vált. A navigációgyártók jóval nagyobb piacvesztést szenvedtek el, mint a földmérők. Régebben autósok milliói adtak pénzt GPS-es navigációért, ma már a telefonban ingyenesen ott van. (Valójában egy reklám-megjelenítő szoftver az, amiben helyfüggő hirdetések fognak megjelenni, amikor elég nagy a piac. A háttérben ott lesz a térkép is.)

A térbeli információk ingyenesek a fogyasztónak

Tehát a marketing hatékonyságának javítása miatt, azaz a fenti folyamat hatására ingyenessé vált a térképi adat, és a kezünk ügyébe kerültek olyan készülékek, amelyek megmondják hol vagyunk. Legalábbis nagyjából. Mindezt automatikusan, minden extra tudás nélkül, gombnyomásra.

A földmérőnek nincs ingyen a térkép sem!

Közben a földmérő esetében az adat állami alapadat (ennek ellenére fizetni kell érte), a műszer nagy pontosságú professzionális készülék, amely nem olcsó. És a tudásért évekig kell egyetemre/főiskolára járni!

Melyik költségelem csökkenhet?

Az alapadat tekintetében elképzelhető, hogy hosszú évek alatt elérkezik az ingyenes közhiteles térképek kora, azonban, mivel ezen a területen állami monopólium van, versenytárs nélkül, erre sokat kell várni. Talán a fenti kereskedelmi szolgáltatók versenye miatt a hatás átterjed az állami szférára is. Mindenesetre az online fotók terepi háttértérképként való használata már megoldott. A tudás megszerzésében inkább nehezítést várok: drágább lesz, mélyebben el kell merülni benne. Talán a bürokrácia lenne a legkönnyebben csökkenthető a földmérési munkában, azonban az eddigi magyar közviszonyokat tekintve, nem jellemző. A műszerárak szép lassan csökkennek, de… A verseny hatására nem is az igazi csökkenést lehet látni, inkább azt, hogy kezd hasonlítani a számítástechnikára: minden évben ugyanannyit elköltve, egyre többet kapunk a pénzünkért. Ugyanakkor fele pénzből mégsem vehetünk tavalyit, hiszen aki használja, annak nem éri meg váltani, a gyártó meg nem csinál konkurenciát magának a tavalyi – olcsóbb – modellel.

Hogy jön a földméréshez a Google Maps?

A navigáció nem konkurense a földmérőnek, és a navigációs reklám sem. A GPS azonban – mivel tömegessé vált – jelentős fejlődésen ment keresztül. 100%-ban elérhetők az orosz műholdak, a gépek könnyen kezelhetőkké váltak. A térképezés fejlődése is begyorsult: a StreetView és egyéb alkalmazások, például a navigációs eszközök olyan adatfrissítési igényt támasztottak, amelyet csak automatizálással, új technológiákkal lehetett kielégíteni. Azonban a hagyományos földmérés emberi szaktudás-, erőforrás-, műszer-, és adatigényes feladat. Ugyanakkor a pontossága jóval meghaladja a “Hol a legközelebbi pizzéria/gumiszervíz/benzinkút?” kérdés megválaszolásához szükségeset. Emiatt a térinformatika, azaz a számítógépes térképezési eljárások robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Ennek egy része a GPS alapú térképezés, ami szintén fejlődött, ( – de itt elsősorban a felhasználó követése volt a cél). A hardverárak csökkentek, az elvárt pontosság szinte soha nem éri el a földmérését. Az emberi szaktudás hiányát egyre több program próbálja megoldani. A kevésbé jó minőségű, nagy tömegű adat nem okoz problémát (pontatlan, nem konzisztens térképek, pl.: szellemképes űrfelvételek) – éppen az ingyenessége miatt.

Földmérő helyett területmérők…

A GPS mérés – részben a fentiek miatt – mindennapossá vált. Az olcsóbb 5-10 méteres vevők mellet az 1-2 méteresek, de már a cm-esek használatához sem szükséges földmérő, olyan egyszerű. (Különösen egy régebbi, pl.: Wild T0-ás teodolithoz képest!) Az állami hatóságok pedig elvárják a növekvő pontosságot. Nem csak a klasszikus építőiparban, pl.: autópálya építésénél, hanem az olyan területeken is, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. Ilyen pl.: a mezőgazdaág, ahol a gazdálkodó csak akkor kap támogatást, ha kérelmét méréssel támasztja alá. Mivel a hivatal sem alkalmaz az ellenőrzéshez földmérőket, a gazda sem. Ő is azt a megoldást keresi, amely elég a hivatalnak – azaz azzal egyenértékű pontosságban. A támogatások beárazták a GPS területmérést is: hektáronként 2 Euró – akkor ez kb. 500 Ft volt. (Plusz 20 euró gazdálkodónként.) Ezzel 1000 ha-tól vagy 1 havi intenzív mérési megbízástól már érdemessé vált GPS-t venni. Új szakma alakult ki, a “területmérő”. Szaktudása sokszor csekély, ugyanakkor olcsón és gyorsan dolgozik, alacsony-közepes pontosságú eszközével. A pontosságra nem tud igazi garanciát vállalni, általában nem használ korrekciót a méréseihez. Ezt azonban nem is igényli a megrendelő, nem igényli a hivatal, számára ugyanis a határidő a legfontosabb. A földmérésre vonatkozó szabályok nem érvényesek, ha azonban rosszul választ szolgáltatót vagy eszközt a gazdálkodó, az ő kára lesz: garancia nincs.

Lehet azt mondani, hogy régen ezt csak egy földmérő tudta elvégezni. Ez igaz is. Azonban az idők – ahogy a fentiekben rámutattam – változnak.

Ahol stabilak a pozíciók: kitűzés, mérnöki munka

A klasszikus földmérés két alapművelete a bemérés és a kitűzés. Első esetben a meglévő terepen megtalálható dolog koordinátáit határozzuk meg, a második esetben az ismert koordinátákat keressük meg a terepen. A fenti agrártámogatási rendszerben a bemérést a gazda végzi, majd a hivatali az ellenőrzés során is bemérés történik – a két mérés azonosságának mértéke dönt a támogatás megadásáról.
A klasszikus földmérési munkákat nyilván nem fenyegeti a térinformatikai GPS adatgyűjtés elterjedése. Egy autópálya nyomvonal kitűzését, nem lehet földmérő nélkül megoldani. A híd építésekor is roppant fontos, hogy a két oldalról betolt pálya középen találkozzon! Azonban, továbbra lesznek, ahogy már vannak is olyan alkalmazási területek, ahol a hagyományos földmérés kiszorul.

Megoldás?

A kisebb pontosságot igénylő területeken valószínűleg a földmérőnek kell alkalmazkodni. Tudnia kell olcsóbban dolgozni, ha nem akar kiszorulni a piacról. Amennyiben egy földmérő szakember elfogadja, hogy térinformatikai pontossággal is meg lehet oldani egy adott feladatot, és versenyképesen szolgáltat ilyen, kisebb profithányadú, de nagyobb tömegű munkákban, biztos vagyok benne, hogy előnyösebb helyzetből indul, mint egy “mezítlábas” területmérő. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ilyenkor mit kap a megrendelő a földmérőtől. (Lehet, hogy egy nagyobb cég ilyenkor nem azt választja, hogy egy dolgozót kiképez GPS mérésre, hanem, mint pl.: a rendszergazdát, a jogászt vagy a bérszámfejtőt, kiszervezetten foglalkoztat földmérőt.)
Ugyanakkor a GPS területmérésben is várható differenciálódás:

  • lesznek, akik továbbra is csak navigálnak a földjeiken,
  • lesznek, akik egy navigációs GPS-el földmérőnek képzelik magukat :),
  • lesznek, akik tudomásul veszik, hogy 1-2 méteres pontosságú eszközzel mértek a területek, s ezek lepján döntik el, hogy szükséges-e a pontosítás. Erre való ugyanis a GPS, ugyanis min. 15-20 földmérés árából megtérül a berendezés.

És végül, lesznek néhányan, akik a drágább eszközökkel, korrekciót használva nagy pontosságú területfelmérést vállalnak. Ezt nyilván drágábban, mint 2 Euro/ha, hiszen drágább eszköz- és magasabb szaktudásigényű a munka. Különösen akkor várható ez, ha a támogatásokhoz erre a pontosságra szükség lesz. Amennyire ismerem a támogatások kifizetési feltételeit, ez a jellemző trend. (Természetesen ők továbbfejlődhetnek földmérővé. Ekkor a földmérési adminisztrációs kötelezettség rájuk is érvényes lesz, a munkájuk ugyanúgy megdrágul. Mert akkor már kell hozzá szakember, alapadat, stb.)

Vagy kihal a földmérő szakma?

Mit gondolsz?

  1. nov 3 2011

    Igen, a GPS vevők “olcsósodásának” folyamatában az “okos” telefonok – azaz a zsebszámítógépek, amiket telefonoknak neveznek, valóban láthatók: a jövő héten hazánkban is megjelenő Samsung G Note már képes lesz GLONASS (orosz) jeleket is venni (bár szoftver még nem lesz hozzá, amennyire hallani), illetve az iPhone házatáján is vannak hasonló pletykák.

    Válasz

Oszd meg velünk a véleményed! - Szólj hozzá!

(required)
(required)

Megjegyzés: HTML használható (max. egy url-el).Az e-mail címedet sohasem jelenítjük meg!

Értesítőt kérek a kommentekről RSS-ben