Zöldterület felmérés és nyilvántartás

GPS technológia segítségével mértük fel a budapesti XI. kerület faállományát.

Cikkünkben megosztjuk tapasztalatainkat és bemutatjuk a zöldkataszter elkészítésének hasznát.

Külföldi  tapasztalatok

Annak ellenére, hogy a fák, parkok, zöldterületek minden település vagyonában jelentős értéket képviselnek, ráadásul azok nyilvántartása is jogszabályokban definiált önkormányzati feladat, a városi zöldkataszter létrehozása hazánkban még gyerekcipőben jár.  A nyugati országokban – különösen Angliában – már felismerték, hogy nemcsak a létesítésre és fenntartásra érdemes gondot fordítani, hanem a felmérésre, katalogizálásra és nyilvántartásra is.

A botanika és a meglévő zöldállomány fenntartása iránt elkötelezett britek hatalmas adatbázissal rendelkeznek az őket körülvevő növényzetet illetően. Különösen igaz ez a fás szárú növényekre, amelyeket a megfelelő pontosságú kézi GPS-vevőn futtatott DigiTerra Explorer v6 szoftver segítségével térképeznek fel. A brit botanikai projekt részletes bemutatása a roughwood honlapon elérhető (pdf esettanulmányként).

Az első nagyobb magyar projekt – Budapest, XI. kerület

Hazánkban elsők között a Budapest XI. kerületi Önkormányzat döntött úgy, hogy a kerület zöldfelületének felméréséhez igénybe veszi a DigiTerra Kft. szolgáltatásait, tekintettel a témában való jártasságunkra. A projektben szoros együttműködésben dolgoztunk a Faápolók Egyesületének egyik tagjának, a Zöldtár Kft.-nek a szakembereivel, akik szakértelmükkel segítették cégünket az angliai tapasztalatok magyarországi viszonyokra történő adaptálásában.
A munka kezdetén az önkormányzat átadta a felvételezendő területről készített térképeket, légifotókat, majd a terepi adatgyűjtés megkezdése előtt egyeztettük, hogy milyen adatok felvételére van szükség (pl.: fafaj, vetületi és földrajzi koordináta, átmérő, famagasság, lomb átmérő, javasolt egészségügyi kezelés és ennek sürgőssége… stb.). A terepi felmérés során a DigiTerra Kft. terepi adatgyűjtő szoftveréhez integrált nagy pontosságú GPS eszközzel, lézeres távmérővel felszerelt, dendrológiában jártas szakemberek a területen elvégezték a helyszíni adatfelvételt. A felméréshez olyan módszert választottunk, amelynek segítségével a pozíciót ~30 cm-es pontossággal tudtuk garantálni. A felvett adatok asztali térinformatikai alkalmazás segítségével kerültek feldolgozásra, elemzésre és pontosításra annak érdekében, hogy a 30 cm alatti pontosság, és ebből adódóan a faegyedek újbóli egyszerű megtalálása biztosítva legyen.

A felmérés eredményeként közel 10.000 faegyed került felvételre a terepen. A munka 2 hónapot vett igénybe, ezt követte újabb 3 hét alatt a térképi adatállomány összeállítása, a faegyedekről készült képek beillesztése, valamint az önkormányzatnak megfelelő adatformátum kialakítása. A projekt végén olyan értéktérkép jött létre a zöldfelület-borítottsági mutató szerint, amely nemcsak a hivatali ügyintézés során szolgáltat fontos információkat, de az interneten történő publikálásnak köszönhetően lakossági tájékoztatási funkciókat is ellát. Az alábbi ábra jól összefoglalja a projekt munkafolyamatait:

Eredmények, tanulságok

Munkaerővel kapcsolatban:

• A képzett munkaerő alkalmazása mind a terepen, mind az irodában elengedhetetlen
• Diplomás erdőmérnököket alkalmaztunk a felmérésre: egyrészt nagy pontossággal sikerült a fafajok azonosítása, másrészt a képzésre (műszerek kezelése, módszertan) sem kellett jelentős időt fordítani
• Ahol nem lehetett elsőre azonosítani a fafajt (kevesebb, mint egy százalék), ott inkább felülvizsgálatot végeztük, egy botanikus-kerttervező kertészmérnök és egy tapasztalt erdőmérnök bevonásával
• Az irodai feldolgozás jelentős élőmunka igényű, a feldolgozó szoftver kezelésében jártas térinformatikusok bevonásával történik, és érdemes a terepi felméréssel szinkronban végezni, hogy az esetleges adathiány pótolható legyen.

Eszközökkel kapcsolatban:

• Minden hardverből legyen legalább egy cserekészülék (nagy pontosságú GPS készülék is!), és legyenek tartalék-akkumulátorok
• Az elektronikus alaptérképek terepi készüléken használva jelentős időmegtakarítást eredményeztek.

Szervezés és határidők területén:

Projektszemléletű munkaszervezésre van szükség : a határidős, intenzív munka miatt a szakembereknek időben rendelkezésre kell állniuk

Fontos, hogy a munka megkezdésekor legyen egy konkrét “know-how” és gyakorlat

Nélkülözhetetlen egy projektvezető munkája, aki napi szinten koordinál akár a terepen is,  megoldja a szervezési problémákat (rossz időjárás, eszközhibák), ellenőrzi az irodai feladatokat.

A Megrendelővel való együttműködés kapcsán:

• A Megrendelővel egyeztetni kell a konkrét feladatot, mivel nem minden esetben tudja, mit érdemes elvárni, ugyanis nincsenek a hazai tapasztalatok publikálva és összegyűjtve
• A feladat részleteit, az elvárásokat definiálni is kell, akár file formátum, akár pontossági megbízhatóság szintjén
• Tisztázni kell az alapadatok körét, átadásának idejét, illetve az ennek késedelméből való határidő eltolódások következményeit
• A Megrendelő és a vállalkozó közösen érdekelt a sikerben: ezzel a szemlélettel lehet jó eredményeket elérni.

Adatok és kompatibilitás terén:

• Az alapadatokat a megrendelő biztosította: ortofotó, ingatlan-nyilvántartási térképek, utcatérképek, épületek, közterületek térképei stb.
• A meglévő, nyílt forráskódú online térinformatikai rendszerbe közvetlenül betölthető adatokat állítottunk elő (szabványos adatcsere formátumok támogatása)
• Minden fának ismertté vált a pontos fafaja, EOV koordinátája, méretei
• Az egyes faegyedekről azonos időpontban készült egy-egy nagy felbontású digitális fotó
• A minőségbiztosítás céljából végzett belső ellenőrző mérés rendkívül magas pontosságot állapított meg.

Költségek és az eredmények felhasználása szempontjából:

• Hozzávetőlegesen 700 Ft-ból minden fáról van nagy megbízhatóságú adatunk
• A Megrendelő eleget tett törvényi kötelezettségének
• A nagyfokú lakossági kontrollnak megfelelési kényszert is jelent az online adatpublikálás
• Megállapítható, hol szükséges beavatkozni a lakosság érdekében
• Értéktérkép készíthető a zöldfelület-borítottsági mutató szerint
• A fakataszter adatainak segítségével megbecsülhető a zöldterület-vagyon értéke
• Az adatgyűjtés lehet egyszeri (leltár jelleg), vagy elképzelhető a folyamatos frissítés is ezt azonban a projekt kezdetekor kell eldönteni.

A zöldfelület nyilvántartás hasznossága

A zöldfelületek felmérése és nyilvántartása nem pusztán jogos lakossági igény, hanem közvetlen gazdasági hasznot is jelent, ha egy településen ápolt és nyilvántartott fák, parkok, zöldterületek találhatók. Az érintett önkormányzat számára a legfontosabb bevételnövelő és kiadáscsökkentő tényezők az alábbiak:

• a parkosított területek növelik a közelükben lévő ingatlanok értékét, a település vonzerejét
• a betelepülő vendéglátóhelyek serkentik az idegenforgalmat, nő az iparűzési adó bevétel
• a zöldfelületek rendezvényeket vonzanak, a bérbeadás bevételt generál
• a zöldfelület fenntartása ütemezhetővé válik, a munkát végző vállalkozók ellenőrzésével költségeket takaríthatunk meg
• a tervezhetőség következtében csökkennek a zöldfelület létesítési, fapótlási, kártérítési költségek
• az engedély nélküli favágások szabálysértési bírsága könnyebben beszedhető.