Ugrás a tartalomra

2011-03-10

GPS-es dínókutatás Portugáliában

Az evolúciós puzzle hiányzó darabjainak keresése GPS-vevővel Portugália óceáni partvidékén
Portugáliában a dínókutatás segédeszköze lett a DigiTerra Explorer! A részletek friss cikkünkben olvashatók!

Portugália nyugati partvidéke gyönyörű, de zord vidék, amelyet a kiugró sziklaszirtek és a felgyorsult eróziós folyamat következtében nehéz feltérképezni. Mégis vonzó ez a terület a kutatóknak, mert rendkívül gazdag őslénytani örökséget rejt: nagy gerinces állatok, főleg a jura korból fennmaradt dinoszauruszok, teknősök és krokodilok fosszíliáit. Az utóbbi évtizedekben őskori állatok számtalan maradványát tárták fel lelkes önkéntesek Portugália óceáni partvidékén, de a lelőhelyek pontos meghatározása – néhány kézzel készített feljegyzéstől és térképvázlattól eltekintve – nem történt meg. Ennek az lett a következménye, hogy többnyire csak az képes újra megtalálni a lelőhelyet, aki egyszer már járt ott.


A földrajzi információ hiánya több ezer olyan fosszíliára jellemző volt, amely az ALT – Sociedade de História Natural gondjaira van bízva. Ez a nonprofit szervezet természettudományi kutatásokat folytat, és elhatározta, hogy összegyűjti, rendszerezi és kiegészíti a fosszíliákkal kapcsolatos földrajzi információkat. Ehhez a 80 kilométeres partvidéken elszórt 300 őslénytani lelőhelyet kellett felkeresni.

dinosaurus_mapping_dtexplorer_11

A munka elvégzéséhez számba vették a különböző megoldási lehetőségeket, de nem volt célszerű a hagyományos földmérési módszereket alkalmazni, hiszen a nehéz terep miatt a mérőállomások szállítása, a velük végzett munka nagyon körülményes lett volna. A GPS technológia bizonyult a legalkalmasabbnak, de még így is számos nehézséget kellett leküzdeni. A magas sziklák következtében például a DOP érték nem volt megfelelő, kevés számú műholdat lehetett látni, ennek következtében pedig nem volt megfelelő a mérési pontosság. Mivel az egyszerű GPS–mérés kevésnek bizonyult, differenciális korrekciót kellett alkalmazni, amely a Katonai Térképészeti Intézet (IGEOE) virtuális referenciaállomás hálózatán (SERVIR) keresztül valósult meg.

Miután sikerült megbirkózni a terepi mérés kapcsán felmerült problémákkal (mobilitás, hatékonyság, pontosság), el kellett dönteni, hogy mi a terepi adatrögzítés legjobb módszere. Olyan megoldásra volt szükség, amely megfelel az alábbi 3 legfontosabb elvárásnak:

  • Közvetlenül a standard formátumokba (.shp, .dgn, .log, stb.) legyen képes menteni az adatokat
  • Legyen képes heterogén földrajzi információk megjelenítésére (légifotó, adminisztratív határvonalak, geológiai egységek, stb.)
  • Különböző térképi rétegekbe rögzítse az adatokat.

A DigiTerra Explorer-re esett a választás, mert azon túl, hogy minden alapkövetelménynek megfelel, számos egyéb előnyt is nyújt. Nincs szükség például különleges beállításokra a DGPS korrekciós mérések rögzítésére; számos fájlformátumot támogat, így az SD kártyán tárolt különböző fájlok a terepen megjeleníthetők; kompatibilis a legtöbb GPS vevővel; lehetőséget nyújt arra, hogy mérés közben bizonyos adatok – pl. a magasság, a DOP érték, a műholdak száma – automatikusan kerüljenek rögzítésre. A szoftver segítségével a terepen egyszerre több dimenzióból (légifotó, topográfia, határvonalak, geológia) jeleníthető meg ugyanannak a területnek a térképe, és ez komoly előnyt jelent, mert időrabló irodai utófeldolgozást takarítható meg általa.

André Mano úr, az ALT – Sociedade de História Natural terepi adatgyűjtés projekt vezetője az alábbi tapasztalatokat szerezte a DigiTerra Explorer használata során:

„Volt már ugyan sejtésem arról, hogy milyen képességekkel rendelkezik a DigiTerra Explorer 6, de először tartottam attól, hogy sok időt kell rááldozni a szoftver megismerésére, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki belőle – márpedig erre a szűk határidő miatt nem lett volna lehetőség. A szoftver azonban hihetetlenül egyszerű és intuitív. Csak beraktam az SD-kártyát a GPS-vevőbe, és a kézikönyv tanulmányozása nélkül 5 percen belül mérni tudtam vele.”

A terepi adatgyűjtés eredményeként a gyűjteményben megtalálható valamennyi fosszíliához pontos térbeli információ is kapcsolódik. Ennek alapján az ALT-SHN megfigyelő csapatokat küldhet a területre, hogy ellenőrizzék, az erózió nem hozott-e felszínre újabb maradványokat az adott állatból. Az sem kizárt, hogy az evolúciós puzzle egy hiányzó darabja kerül így elő!

„Mostantól fogva a világ bármely részéről származó kutató felkeresheti a lelőhelyeinket, még akkor is, ha soha nem járt arrafelé korábban. A jövő kutatói számára komoly perspektívát jelent, hogy nem kell a fosszíliákat eredetileg megtalálók hiányos emlékeire és megsárgult térképvázlataira hagyatkozniuk.”

 

Oszd meg velünk a véleményed! - Szólj hozzá!

(required)
(required)

Megjegyzés: HTML használható (max. egy url-el).Az e-mail címedet sohasem jelenítjük meg!

Értesítőt kérek a kommentekről RSS-ben